Akira emlékére

Akirával főleg a Sound Of Japan fórumának Jpop részlegében, illetve a Dorama topikban beszélhettünk. Nem ismertük igazán, sokunk, mint én is, csak a fórumon írtunk vele. Azonban a fórumbeszélgetések bőven elegendők voltak ahhoz, hogy minket is magával ragadjon a lelkesedése. Valahányszor írt egy kisregényt valamelyik Johnny’s együttesről, sütött róla, hogy szereti így kifejteni a véleményét és hogy mennyire érdekli a téma. És főleg Yamapit szerette. Ő volt a legnagyobb kedvence. Már messziről látszott róla, hogy nagy fanje: Pi avatar, gyakran Pi vagy NEWS aláírás, és hosszú hozzászólások Yamapiról, amiknek a végén általában nevetve megjegyezte, hogy megint elragadta a hév és hogy valószínűleg senkit sem érdekel. Segíteni is sokat segített. Egyébként is sok letöltőlinket rakott a hozzászólásaiba, de ha valaki keresett valamit, örömmel megkereste azt is.

Szerettünk vele beszélgetni.

Tegnap este azonban sokkolt minket a hír… Múlt szombaton, amikor a barátnőjéhez ment volna, hirtelen rosszul lett, és leállt a szíve. Megpróbálták újraéleszteni, majd kórházba került, ahol lélegeztető gépekre kapcsolták. Azonban kedden, október 14-én Akira meghalt…

Búcsúzzunk Akirától a Byakuya Fansubs videójával. Tetszett volna neki, abban biztos vagyok…

Mint mondtam, nem nagyon ismertük – mégis fáj, hogy elvesztettük. Hiányozni fogsz, Akira… Nyugodj békében…

Közzététel ideje: on október 19, 2008 at 5:13 am Hozzászólások (5)

The URI to TrackBack this entry is: http://animeloverlekvar.wordpress.com/2008/10/19/akira-emlekere/trackback/

A bejegyzéshez tartozó hozzászólások RSS csatornája.

5 hozzászólás Leave a comment.

  1. Én egyáltalán nem ismertem, de nagyon sajnálom, hogy ez történt vele.

  2. Tegnap éjjel is, és most is ide vagyok dermedve a monitor elé…
    Bár annyira nem ismertem, m csak nemrég kezdtünk el “beszélgetni”, nagyon fog hiányozni… Mindig tűkön ülve vártam az újabb levelét…

    Én is csináltam Neki egy kis apróságot az oldalamra…

  3. huh, nem nagyon ismertem Akirát, csak néha találkoztunk a Laruku topikban, de ez azért ledöbbentett…szegényke…

  4. Nem is ismertem. Nem is hallottam még róla, és mégis, ahogy hallgattam a számot, olvastam az írást, könnyek gyűltek a szemembe. Annyira fáj, mintha barátom halt volna meg… történt már ilyen, és akkor is, csak lezárt aggyal gubbasztottam… *magánrinya befejez*
    Őszinte részvétem.

  5. Sziasztok!

    Én Akira húga vagyok. Először is szeretném megköszönni, ezt a kis megemlékezést róla. Ha olvashatná, biztos nagyon örülne neki, hogy ennyire gondoltok rá. Nagyon aranyos a Byakuyásoktól is, hogy az egyik kedvenc videójával búccsúztok tőle.

    Köszi


Leave a Comment