Végre valahára befejeztem tegnapelőtt elkezdett KAT-TUN dömpingemet… x”D Úgy alapvetően nem volt rossz, de a Queen Of Pirates végefele már nagyon kezdtem unni a fejem… Na, akkor nézzük is körbe tapasztalataimat.

1. Real Face

Véleményem szerint teljesen korrekt debütáló lemez. A Real Face egy nagyon jó szám, gyakorlatilag egyesít mindent, ami a KAT-TUN-t KAT-TUN-ná teszi: Kame és Jin sokat énekelnek (ami viszont nálam negatívum, mert túl sokat vannak nyomatva…), rap, plusz nagyon kevés, de van benne beatbox is. Szóval kitűnő kezdés volt a csapatnak, ráadásba még volt képe a JE-nek hét (!) különböző klipet csinálni hozzá… :”D Aztán utána a Gloria az egy hasonlóan jó dal, végül a cédét zárja a híres és szerintem ritka kedves We’ll Be Alright. 5/5.

2. Best Of KAT-TUN

KinKi Kids-szindrómát figyelhetünk itt meg, ugyanis ennél a párosnál egy napon adták ki a debütáló kislemezt és albumot is, ugyanúgy, mint a KAT-TUN-nál. Nos hát, mit ne mondjak, érdekes egy lemezcím egy újonnan alakult csapatnál az, hogy best of. Először én is csak bámultam, hogy “heeee…? ilyen rég alakultak volna…?”, de nem, hozzá kell szokni hogy csak úgy van ilyen hülye címe neki. Nos hát érdekes, tipikus KAT-TUN-dalok vannak rajta, de valahogy nem nagyon maradt meg bennem a többség, bár jónak jók voltak. Nos hát, akkor a kedvenceim… A She Said… nagyon nagy. XD Az elején ott van Koki szokásos “ladies and gentlemen” maszlagja, aztán meg szokásos éneklősdi van, de nagyon jó. Aztán a Never Again. Ez volt a legelső KAT-TUN számom, és nagyon közel áll a szívemhez. Végezetül ott volt még a Harukana Yakusoku. Nagyon szép kis ének. Adok az albumra egy olyan 4/5-öt.

3. SIGNAL

A címadó számot először nagyon nem szerettem. Csak egy monoton izének tartottam, de aztán megszoktam, most már szeretem is. Néha tiszta jól feldobja az ember hangtulatát… Viszont a klipjében az a nyelvedzés a végén… Hát nevetséges volt, na. :”D Az I’ll Be With You-t meg nagyon szeretem, olyan cép. ^^ 4,5/5

4. Bokura no Machi de

Bezonyám, a Jin nélkül készült kislemez. Véleményem szerint Jin nélkül is szépen hangzik a Bokura no Machi de. Viszont már megint csak Kamét hallom benne… Aztán a Way Of Love az nem tetszett. Unalmas. A Le Ciel mintha jobb lett volna, de nem emlékszem rá… 3/5

5. Cartoon KAT-TUN II You

Jin még mindig nincs. Érdekes egy címe van ennek is, de még mindig értelmesebb, mint az előző albumé. Jó sok szám van rajta, pontosan huszonegy. Ez már sokkal jobban tetszett, mint a Best Of. Az egyik kedvencem Koki Make U Wet-je. Hát lol, ezen a dalon mindig nagyon jól el tudok szórakozni. xD A Key Of Life Marutól a legnagyobb favoritom. Az egész olyan, akár a víz. Egyszerűen gyönyörű… A következő a Lost, ami Ueda szólója. Negatív hangvételű meg szomorú, de szép. Elérkeztünk a hírhedt Samurai☆Love☆Attack-hoz, amit drága Junno követett el. Akármilyen rettenetes is, jó elhallgatni. XD A YOU is egy nagyon jó kis szám, az egyik kedvenc K-T-számom. Végül még ami megmaradt bennem, az a My Angel, You Are Angel. Tackey írta ezt az éneket, és nagyon jóra sikeredett, ha engem kérdeztek. A többi dal nem fogott meg annyira. 4/5

6. Yorokobi no Uta

A Yorokobi no Utát, akármilyen nagy vidámságot is sugall a hallgatónak, sose szerettem túlzottan. Kezdem megkedvelni, de úgy elmegy. Viszont a kislemez másik száma, a Your Side az egyik nagy kedvencem az együttestől. 3/5

7. Keep The Faith

Nos, ennél a kislemeznél kezdett el kifejlődni a KAT-TUN mostani, kicsit rockosodni próbáló stílusa. Nagyon szeretem a Keep The Faith-et, viszont Jin fekete-fehér pulcsija és Junno kiszőkített feje még mindig rettenetes. Koki gangstázását inkább meg se említsük. :”D A Crazy Love szép volt jó volt, a Lovin’ U-ra viszont nem emlékszem. ^^” 4/5

8. LIPS

Hát ez a kislemez közröhej tárgya, na. A zenével semmi bajom, sőt…! A LIPS egy veszett jó dal, imádom. Viszont a klipben az állandó nyelvedzés, meg a lemez borítója egyszerűen lol. X”D A Love meg a Message For You is tetszetős számok. 3,5/5

9. DON’T U EVER STOP

Itt jön az óriáskislemez, amit négy változatban adtak ki. Az elsőn csak a DON’T U EVER STOP, illetve karaoke van, míg a többin a tagok szólói vannak, de olyan ügyesen elrendezve, hogy minél több lóvét húzhassanak ki a fangirlök zsebéből: Kame-Junno, Jin-Koki, Ueda-Maru. Kame szólóját, a w/o notice??-t nem szeretem nagyon… de nagyon tipikusan Kame. XD Junno Natsu no Basho-ja meg akár Arashi-szám is lehetne. o..o Következik a híres LOVEJUICE, Jin előadásában. Ezt viszont szeretem, és ezután persze Yamapinak is kellett egy ilyesmi szám, így jött létre az új Nyűszü albumra a MOLA. XD (Már csak Ryonak kell, ugye Marcsi? X”D) Jön a PARASITE Kokitól, ami nem tetszik. Aztán Ueda Ai no Hanája… Gyönyörűszép dal, az egyik kedvencem innen. Végezetül van még Marutól a SMACK, ami jó nagyon. 4,5/5

10. Queen Of Pirates

Itt a harmadik album is. Kalózkodás egyedül az első számban, a T∀BOO-ban van, ami akár a Karib-tenger kalózaiba is beillene. Szuper. De mint kedves barátosnéim is tudják, a kedvencem erről a lemezről a HELL, NO. xD Meg még szeretem a DISTANCE-t (szééép ^^) meg a MOTHER/FATHER-t is. A többit nem annyira… 4/5

11. White X’Mas

És itt vagyunk a végén… Ritka pofátlanul egyetlen dal, és annak karaoke verziója található a lemezen. Habár a White X’Mas egy nagyon nagyon szép karácsonyi dal, 4/5-öt kap ez is, mert nincs rajta más.

És végül… a megjelenések. Látszik, hogy Johnny-nak és rokonainak az új kiskedvence ez a csapat… Ugyanis egyszerre két új kislemez is várható 2009 elejére. Az egyik Kame doramájához lesz, és One Drop a címe, a másik Maruéhoz és Massuéhoz, ez lesz a Tactics.

Tegnap és tegnapelőtt erőteljes KAT-TUN-dömpinget róttam ki magamra, amiből a vége fele már ritka elegem lett. Így hát amikor már a Queen Of Pirates-t hallgattam, eldöntöttem, hogy a K-T után felüdülésnek megnézem ezt a filmet, ami Arashi! Mert az Arashit én sokkal jobban szeretem, mint a K-T-t. ^^ (Igen… nehéz az életem. Ilyen rettenetes dolgokban kell döntenem nap mint nap.)

Szóval ez a film gyakorlatilag semmiről nem szól, ennek elenére nagyon szórakoztató. Van öt jóbarát, akiket az Arashi-tagok játszanak, és az ő életükből kísérhetünk végig egy kis részletet. Mivel már a film nézése közben se tudtam, kit hogy hívnak, nevezzük a szereplőket simán a színészük nevén…

Öt szereplőnk egy Tokyoban (?) lévő kissé elszigetelt szigeten (höhö) éldegél, ahonnan már harmadjára próbálnak kijutni Harajuku negyedbe, mivel az előző két év próbálkozásait elszúrták. Most sikerül is nekik, és hogy miket is tesznek itt, abból gyönyörűen kitűnik a jellemük.

A film legfőbb szereplője Aiba, aki még viszonylag normálisnak számít extravagáns barátai között még úgy is, hogy apja nap mint nap az ablaknál állva mondja be a szigetecske híreit egy mikrofonba. A fiú a negyedben találkozik egy szép lánnyal, akivel randizgatni is kezd, és csakis az ő kedvéért tanul, hogy felvegyék az Aoyama egyetemre. Azonban a románc érdekesen ér véget – meglátjátok, ha megnézitek a filmet.

Ohno egy félénknek és gyámoltalannak tetsző, ritka balszerencsés srácot alakít, aki mindig olyan fejet vág, mint aki most rögtön elsírja magát. Nem is lenne vele semmi baj, ha nem lenne betegesen perverz…

A mindenre ostoba vigyorral bambuló Jun édesapja egy bárt üzemeltet, aminek a munkásai egytől egyik vietnámiak. Ennek fényében kisfiát kemény Vietnám-képzésben részesíti, főleg főzés terén.

Nino egy deszkás, kissé csendes, de nagyon menő csávó szerepét játsza. Azonban családjának nincs sok pénze, és ebből is lesznek bonyodalmak…

Sho pedig az a tipikus japán rosszfiú, akit a filmekben, animékben láthatsz – gondosan beállított, szőkített haja és sebhelye van, ezen felül egy utcai banda vezetőjeként elég sajátosan is öltözködik.

Nos, mint mondtam, a film semmiről se szól, csak eme öt ember mindennapjairól. Azonban van benne egy sajátos dolog, mégpedig a hajó, amin lezüllött felnőttek iszogatnak, bujálkodnak és randalíroznak. Főszereplőink megvetik ezt a hajót és azokat is, akik rajta vannak – nem akarnak ilyen felnőtté válni, és ezt be is bizonyítják… xD

Szóval egy nem világot megváltó, de élvezetes és nagyon vicces filmmel van dolgunk. Ha szereted az Arashit, mindenképp nézd meg, ha nem szereted, akkor is jó szórakozás.

Hehe, most kissé meglepődtem. XD

Egy régi Johnny’s együttes, a Four Leaves valamikor a pályafutásuk végén kiadott egy számot, aminek Bulldog a címe. Imádom ezt a dalt, és elég érdekes is úgy összevetve. A szöveg nyelvezete afféle goromba, udvariatlan stílusú. Nem sokat értek belőle, valami harcról, sebekről dudorászik, közben itt-ott áttér a szerelemre és a rózsákra, meg hogy higgyek benne és nézzek a szemébe… o__o Nekem kicsit zavaros, de mindegy, nem akarok egy dalszöveget elemezni, bár lehet hogy arról beszél hogy harcolt a csaj szerelméért.

Az biztos, hogy ahogy éneklik, attól nagyon vad dalnak hangzik. No hogy ne csak beszéljek róla, hallgassátok meg ti is.

http://www.youtube.com/watch?v=xs1cHsDjRdM

Ugye milyen jó? Nos, én ennek a számnak egy új feldolgozását találtam meg most. Nem tudom, nekem fura valahogy, de nem rossz. Egyébként meg Shirosaki Jin énekli és ugyanúgy Bulldog a címe.

]]> http://animeloverlekvar.wordpress.com/2008/12/23/bulldog/feed/ 0 animeloverlekvar http://animeloverlekvar.wordpress.com/2008/12/20/ninja-heart-welldone-1992/ http://animeloverlekvar.wordpress.com/2008/12/20/ninja-heart-welldone-1992/#comments Sat, 20 Dec 2008 23:59:16 +0000 animeloverlekvar http://animeloverlekvar.wordpress.com/?p=101 ]]>

Ezt is megértem. Láttam életem első Johnny’s senpai koncertjét. Most pedig következzen élménybeszámoló és bemutatás.

A Ninja 1990-ben alakult, és hat tagból állt, ők: Furukawa Eiji, Masaki Shinya, Takagi Nobuhide, Endo Naoto, Shiga Yasunobu és Yanagisawa Susumu. Nem voltak egy “nagy szabású” csapat – albumaik mindössze 5-9 számból álltak (persze ez nem azt jelenti hogy nem voltak jók, mert ez nem igaz). Zenei stílusuk a pop, a tradicionális muzsika és az enka keveréke, és meg kell hagyni, nagyon jól hangzik. Na de térjünk szépen át a bejegyzés témájára.

Mint már említettem, nem voltak nagy szabásúak. Ennek megfelelően ez a nagykoncert is mindössze 50 perces, és ebből kb 35-40 perc ami tényleg koncert, a többi egy kis monológ a tagoktól, illetve “szabadtéri előadás”. Persze semmi jóra ne számítsunk – bár régebben közel sem playbackeltek annyit, a Johnny’s Johnny’s marad, s az egész előadás tulajdonképpen tátogás tánccal spékelve. – sóhajt -

Nos hát, nyomban azzal kezdődik a videó, hogy kiég a retinánk a Johnny’s-os ruhatervezők stílusának egy tipikus képviselőjétől.

Szerencsére ezt a borzadványt rövid időn belül ledobják, alóla pedig előbukkan egy újabb rettenet, ami távolról terepszínű katonai cuccnak tűnik, de valójában nagyon nem az.

Vígan “dalolnak” tovább, és a többi ruhájuk közül már csak egy említésre méltó, de azt majd kicsit később.

Ezek a számok mentek le a koncin:

Johnny’s World e Youkosu (Welcome To The Johnny’s World)

Addressed To You

With Love From Yamatonesia

Maitta

Omatsuri Ninja (Festival Ninja)

Apple Statement

Hey! Rickshawman

If You Love Me

What Can I Do

Harasho!

Villains

Dearest

Omatsuri Ninja

Megeszem a kalapom ha ez mind lement teljesen. XD Tippem az hogy többet egybevágtak.

A táncos része a dolognak az látványos, tipikus Johnny’s Jimusho-féle akrobatamutatványos-csípőrázásos gyönyörűség.

A tagok kis beszédei is érdekesek. Valószínűleg kedvenc foglalatosságaik művelése közben interjúvolták meg őket, volt, amelyik úszott, egy másik versenyautózott.  Persze a fanservice-t nem hagyhatták ki, a kamera gondosan végigméregeti az adott ember különböző testrészeit a fejükön kívül, főleg a mellkasukat. Közben régi fotókat láthatunk kedvenceinkről, hogy hogy néztek ki iskolás korukban.

Ha már fanservice! A videó egy részében egy szál kék kertésznadrágban táncikálnak és tátognak nekünk, tehát félmeztelenül. (És ez volt az a darab amit még a ruhás bekezdésben elhalogattam későbbre.) Tipikus. xD

(Jin előfutára a csávó… xD Ő is olyan mint egy kistehén.)

Szóval jó kis előadás ez. Akik szeretik a régi Johnny’s bandákat, azoknak ajánlom.

Na, megnéztem a Johnny’s Sports Event 2003-at (illetve egy részét, a háromnegyed órás show time-ot a végén még nem volt kedvem x”D). Szerintem a nap legnagyobb arca és egyben katasztrófája nem volt más, mint Tsuyoshi. Nem elég, hogy nem tudta a pálya széléről visszarúgni a labdát (és a leborotvált jobb lábára meg a fűre fogta), elvesztette a meccs végeredményét eldöntő kő-papír-ollót (kínjában el is sírta magát) és a labdát se tudta visszaütni ütővel… Szegény azt hitte, ennél rosszabb már nem lehet – amit meg is nyomatékosított azzal, hogy földhöz vágta az ütőt és a sapkáját -, ennek ellenére még Nino előtt is beégette magát, amikor a nagy harcias, gyilkos tekintetének komolyságát hatástalanította azzal, hogy kis híján hasra esett. ^^” Ha látta volna, milyen fejet vágott Nino, sztem ott helyben kibelezte volna. :”D (na, nem kárörvend… X”D) Na de legalább az az érdeme, hogy futásban jól teljesített.

Szóval véleményezés:
Bevonulás: már épp tátottam el a számat, hogy minek ennyi kocsi, amikor idióta idősebb Dzsánízosaink ezt is elszúrták. Az egyik Vísiküszüs (khmm… V6-es. xD) legurult a járműről, a Tokio második autója meg eleve úgy indult el, hogy az egyik tag nem ült rajta – így hát futott utána (de hogy!!! X”DDD), a társa pedig próbálta keservesen felhúzkodni, mire az egésznek az lett a vége, hogy mindketten leestek a kocsiról. X”DDDDD

Futás: Jól futott a nép, főleg Moriuchi… Morita? x”D Jólvan, akkor még Moriuchi volt, hívjuk most itt úgy. xD Szóval Moriuchi az jól futott, meg Yamapi is, Ryo is, Tsuyoshi is.

Foci: Először Nagase próbálta villogtatni tehetségét, ami sajna nem nagyon jött össze – viszont a Vísiküszü-gárda aratott, főleg Morita Go, meg asszem még Okada Junichi, plusz még az Árásíból Sho.
Ami vicces volt: Joshima bácsi hallgatózása az ellenséges csapatnál (a grabancánál fogva rángatta el asszem Nagase ), Tsuyoshi “legyünk labdák!” felszólalása… No meg az, amikor Nagasét interjúvolták, a háttérben Ohno legalább úgy bólogatott meg vigyorgott a kamerába, mintha vele beszélnének. xD

Baseball: Ami hosszú volt és uncsi. xD A focinál még nem volt olyan szembeötlő, de most már nagyon az – a Nyűszü a futás után rejtélyesen a semmibe veszett. o__o No mindegy, a baseballban Nino volt ász. Akin jól szórakozott az ember, az a Vísiküszüs Inohara volt, aki egész végig egy letörölhetetlen vigyorral a képén játszott. xD

Szóval jó volt, irtózatos ökörködés a Dzsánízosoktól… XD csak kár, hogy a leendő Kándzsáni Ejtó tagok sehol nem voltak

Na megnéztem a Fantastipo című filmet. Hát egy hatalmas weirdség. Van két tesó, Toraji (Kokubun Taichi) és Haiji (Domoto Tsuyoshi), akik az Armadillo ásványvizes cég góréjának a fiai… A góré meg mást sem csinál, mint hogy csinos lánykákkal teniszezget, idősebb fia, Toraji pedig naphosszat azon ügyködik, hogy egy terepasztalt minél jobban és művészibben benépesítsen műanyag elefántokkal, zsiráfokkal, illetve egyetlen orrszarvúval.

A fiatalabb fivér, Haiji, azonban nem igazán találja meg a helyét, folyton azon gondolkozik, hogy neki most mit is kéne kezdenie az életével. Apjának nem igazán tetszik, hogy hetente egyszer jár be a céghez dolgozni, így gondol egyet, nyugdíjazza saját magát, kinevezi Torajit az új főnöknek, Haijit pedig a helyettesének. Azonban még mindig nem teljes az idill: a kissé gyerekes Toraji nem igazán akarja elfogadni, hogy már felnőtt, a lázadó, laza Haiji pedig továbbra se nagyon tudja, mit is kezdjen magával.

A film során nyomon követhetjük, hogyan áll minden rendes kerékvágásba, és hogy találja meg a testvérpár önmagát.

Elég nagy furcsaság az egész: már az alaphelyzet elég érdekes és ritka hülye poénok vannak benne, az eleje alapján azt is hihetné az ember, hogy egy nagyon fárasztó vígjáték lesz ebből. De később feltűnnek a szereplők lelki problémái, ami kissé elgondolkodtatóbb irányba viszi a filmet. Szóval nekem tetszett, aranyos hangulatú, és amilyen ökörség, már azért megéri megnézni.

Ehhez készült a Toraji Haiji – Fantastipo című száma:

Egyszer volt, hó nem volt, tehát nyár volt, vagy meleg tél; volt egyszer egy zabamániákus hapsi, akit összezártak egy borotválatlan, kissé ostoba, ugribugri, de egyébként érző szívű fiatalemberrel; egy nagyszájú, nagyokos, mogorva fiúcskával; és egy kedves, főzőtudományban nem mindig, de általában jeleskedő lánykával. Azaz nem összezárták őket: az ápolatlanfiú Ryosuke-kun (Morita Go) és a főzöcskéző Kyoko-chan (Ichikawa Mikako) a Holmes Agency ügynökei, tehát detektívek… És az ő főnökük lesz a kedves, aranyos, udvarias, de rendkívül torkos Takano Seiya bá’ (Higashiyama Noriyuki), aki nem mellékesen tud azt hiszem csellón játszani!!!! (Ő a Kuitan, azaz Kuishinbou Tantei: Falánk Detektív.)

Később csatlakozik a bandához egy eseménycsavarral a Kaneda Hajime (Suga Kenta) nevezetű, de Kindaichi becenevű nagypofájú kissrác is! Szóval innentől a drágák csupa kajához kapcsolódó bűnténybe botlanak, amit Takano-san bámulatos gasztronómiai tudásával és csodálatosan fejlett ízlelőbimbóival illetve orrával sikeresen meg is oldanak!!!!

Persze nem csak Takano bá’ végzi a munkát, a többiek is kiveszik a részüket! És persze kellenek hülye mellékszereplők is, így jön a képbe két rendőr, a kicsit hülye Igarashi (Sano Shiro) és felettese, az ordítozós, dühödt rendőrnő, Momo-chan (Kyono Kotomi)!!! A cucc zenéje csupa modernre remixelt klasszikus zene, Wagner, Verdi stb… És az opening Vivaldi Négy évszakának a Tavasz tétele, szintén remixelve!!! Szóval jó kis sori ez, nagyon vicces, érdemes megnézni!!!

Kicsit elmebeteg stílusban írtam… xD

No, megnéztem ezt is, röpke két nap alatt. Nem, nem azért mert unalmas volt, hanem eme kétrészes film négy órájába nagyon sokmindent sűrítettek bele, és néha meg kellett állnom kicsit feldolgozni az eseményeket, plusz nem volt elég időm rá tegnap, ezért ma fejeztem be.

Azt előre tudni kell annak, aki ezt leül megnézni, hogy ez nem az a jólmegszokott akciódús, kaszabolós-dirr-durr-leverek mindenkit típusú darab. Készítsetek magatok mellé egy százas zsepicsomagot, mert meglehet, hogy a filmet… végig fogjátok bőgni.

Nem nagyon vagyok jártas Japán történelmében, de azért megpróbálom nektek leírni, miről is szól a film. Szóval valami klánháború-szerűség lehet itt, mert az egész filmben japánok harcolnak japánok ellen, valószínűleg arról van szó, hogy a büszke szamurájokat, akik nem hajlandóak lőfegyvert a kezükbe venni, sitty-sutty lelövöldözik a puskával és karddal egyaránt felfegyverkezett ellenfeleik. Mi a szamurájok ellenfeleinek, azaz a császár párfogoltjainak az életének egy részét és csatáit kísérhetjük végig, azon belül is a Byakkotai nevű alakulatét.

A Byakkotai fiatal tagjai egy iskolában évekig együtt tanulták ki a harc minden csínját-bínját, és minden vágyuk volt, hogy végre részt vehessenek a csatában a hazájukért, a császárért és az Aizu klánért (az ő klánjuk). Szóval a tagok mindössze 16-17 évesek voltak, amikor elküldték őket harcolni. Természetesen mindegyik nagyon örült neki, hogy így szolgálhatják Japánt, de ők még nem tudták, milyen kegyetlen és borzalmas egy háború. Azt beléjük nevelték alaposan, hogy a csatamezőn, harcoshoz méltóan meghalni dicsőség, és sokan eleve úgy mentek el, hogy nem fognak visszajönni. Hősiesen küzdöttek egész végig, de vajon mindegyikük képes volt túlélni a háborút, vagy dicsőséggel haltak meg minden? Megtudjátok, ha megnézitek.

A film legfőbb szereplői Sakai Mineji (Yamashita Tomohisa), Shinoda Gisaburo (Tanaka Kouki) és Itou Matahachi (Fujigaya Taisuke), az ő szemszögükből kísérhetjük végig a történetet.

Tudom, hogy pocsékul írtam le a sztoriját, dehát sajna sose tudtam jól összefoglalni… Szóval a film egy nagyon szép és nagyon megható dráma. Betekintést nyerhetünk a régi Japán életfilozófiájába, végignézhetünk pár csatát, és végigizgulhatjuk, mi történik a három főszereplővel. Nagyon szomorú, és ne sok vidámságra számítsunk. Nagyon szépen lett megfilmesítve a japánok felfogása, a fiatal, még gyerek katonák hősies, önfeláldozó szenvedése, a fájdalom, amit ők és hozzátartozóik éreznek… Mindenképp megéri megnézni.

A Johnny’s Entertainment Ázsiában a legsikeresebb tehetségkutató cégek közé tartozik. Férfi idolokat, azaz jóképű, multitalentum hapsikat foglalkoztat. Azaz hogy csak akkor lennének multitalentumok, ha mindenhez, amit csinálnak, ténylegesen értenének is. Az azonban senkit nem érdekel, hogy egy bizonyos idol nem tud énekelni vagy színészkedni, a fanközösségnek elég annyi is, ha minél többet látja a kedvencét. Így hát a Johnny’s-os fiúkák énekelnek, színészkednek, modellkednek, reklámokban szerepelnek és különböző showkban, illetve újságokban is feltűnnek heti rendszerességgel. Van, aki nagyon élvezi a munkáját; van, aki egy idő után beleun; és van, aki nagyon komolyan veszi, de hamar bele is fárad. Sajnálatos módon a legsikeresebb idolokat szó szerint agyonhajtják, nagyon sokat kell dolgozniuk. Mivel zenei téren szinte mindig véletlenszerűen összedobált csapatokat debütáltatnak, a tagok egymással való viszonya sem mindig fényes…

A céget 1963-ban Kitagawa Johnny alapította (akiről “köztudott”, hogy meleg, pedofil, és hogy egyes juniorjait megerőszakolta, fel is jelentették, de egyszer sem tudták elítélni… azért kíváncsi vagyok, mi az igazság). Az első zenei csapata, a Johnny’s (ジャニーズ) 1962-ben debütált (kisebb időzavar…?) és 1967-ben oszlott fel, ezalatt tizenhét kislemezt és egy albumot adtak ki. Tagjai voltak Maie Hiromi (真家ひろみ, 1946.11.01. – 2000.03.06.), Iino Osami (飯野おさみ, 1946.08.23. – ), Nakatari Ryou (中谷良, 1947.09.18. – ) és Aoi Teruhiko (青井輝彦, 1948.01.10. – ). Leghíresebb számaik a Chicken Of The Sea, a Namidakun Sayonara és a Taiyou no Aitsu.

Az utánuk következő banda a hatalmas sikert arató Four Leaves (フォーリーブス, kedvenc számaim tőlük a Bulldog és az Isoge! Wakamono), majd jött egy Johnny’s Junior Special (JOHNNY’Sジュニア・スペシャル; legismertebb daluk a Versailles no Bara) nevezetű trió, amit Itano Toshio (板野俊雄, 1957.04.26. – ), Hayashi Masaaki (林正明, 1958.08.30. – ) és Hatayama Masahisa (畠山昌久, 1958.02.09. – 2003.05.31.) alkotott. A JJS-hez kapcsolódik még Toyokawa Joe (豊川誕; szerintem leghíresebb száma a Kegarenaki Itazura) is, aki annó szólóénekesként működött, de róla sajnos szinte semmit nem tudok… A 70-es években kezdte pályafutását a szuper idolként ismert Gou Hiromi (郷ひろみ, 1955.10.18. – ) is. Egyébként ő Ricky Martin Livin’ La Vida Loca című dalocskáját japán nyelven előadta… xD Enyhén rettenetes szerintem.

A Four Leaves tagjai: Aoyama Takashi (青山孝史, 1951.08.10. – ), Egi Toshio (江木俊夫, 1952.06.04. – ), Kita Kouji (北公次, 1949.01.20. – ), Orimo Masao (おりも政夫, 1953.07.04. – ). Volt tag: Nagata Eiji (永田英二).

Ezután jött a 80-as évek, amikor is az idolok sikeresebbek voltak mint valaha – így Johnny most még több együttest hozott létre, ezek nevei voltak: Kondou Masahiko (ő szólóénekes, és személyes kedvencem tőle az Ai wa Hitotsu), Tahara Toshihiko (ő is, tőle meg a Dakishimete Tonight az örök favorit, olyan szép s hangja…), Otokogumi (男闘呼組, az Aki és a Daybreak szuper dalok, nagyon kedvelem a csapatot), Tanokin Trio (たのきんトリオ), Ninja (忍者), THE GOOD-BYE (ザ・グッバイ, aminek érdekessége, hogy ez rock csapat volt. A Love Again meg a Yes! Yes!! Yes!!! a legjobb számaik szerintem), Shibugakitai (シブがき隊, őket nagyon szeretem, és a legászabb dalaik egyértelműen a Sushi! Kui ne, a Zokkon Inochi meg a Nai Nai 16!!), Shounentai (少年隊, másik kiskedvenc, az ABC, Kamen Budoukai meg a Decameron Densetsu olyan jó tőlük!!! no meg a SOH!!) és Hikaru Genji (光GENJI), amikből jelenleg már csak a Shounentai és Kondou Masahiko (becenevén Matchy) aktív.

Az Otokogumi tagjai: Maeda Kouyou (前田耕陽, 1968.08.16. – ) Narita Shouji (成田昭次, 1968.08.01. – ), Okamoto Kenichi (岡本健一, 1969.05.21. – ), Takahashi Kazuya (高橋和也, 1969.05.20. – ). Volt tagok: Endou Naoto (遠藤直人, 1969.04.20. – ), Tsuchida Kazunori (土田一徳, 1969.06.28. – )

A Tanokin Trio tagjai: Kondou Masahiko (近藤真彦, 1964.07.19. – ), Nomura Yoshio (野村義男, 1964.10.26. – ) Tahara Toshihiko (1961.02.28. – )

A Ninja tagjai: Endou Naoto (遠藤直人, 1969.04.20. – ), Masaki Shinya (正木慎也, 1969.05.29. – ), Takagi Nobuhide (高木延秀, 1970.03.11. – ), Yanagisawa Susumu (柳沢超, 1967.03.07. – ). Volt tagok: Furukawa Eiji (古川栄司, 1971.07.11. – ), Shiga Yasunobu (1968.08.03. – )

A THE GOOD-BYE tagjai: Etou Kouichi (衛藤浩一, 1963.06.08. – ), Kaga Hachirou (加賀八郎, 1958.02.28. – ), Nomura Yoshio (野村義男, 1964.10.26. – ), Soga Yasuhisa (曾我泰久, 1963.01.07. – )

A Shibugakitai tagjai: Fukawa Toshikazu (布川敏和, 1965.08.04. – ), Motoki Masahiro (本木雅弘, 1965.12.21. – ), Yakumaru Hirohide (薬丸裕英, 1966.02.19. – ). Volt tag: Kanoya Hiroki (叶屋博基, 1966.04.11. – )

A Shounentai tagjai: Higashiyama Noriyuki (東山紀之, 1966.09.30. – ), Nishikiori Kazukiyo (錦織一清, 1965.05.22. – ), Uekusa Katsuhide (植草克秀, 1966.07.24. – )

A Hikaru Genji tagjai: Hikaru: Oosawa Mikio (大沢樹生, 1969.04.20. – ), Uchiumi Kouji (1968.01.11. – ). Genji: Akasaka Akira (赤坂晃, 1973.05.08. – ), Morohoshi Kazumi (諸星和己, 1970.08.12. – ), Satou Atsuhiro (佐藤敦啓, 1973.08.30. – ) Satou Hiroyuki (佐藤寛之, 1970.11.02. – ), Yamamoto Junichi (山本淳一, 1972.02.28. – )

Ezek után debütált 1991-ben a SMAP (Sports Music Assemble People) nevű alakulat, aminek sikere először a béka fenekének szintjét se közelítette meg. Így hát létrehoztak egy “I Love SMAP” című tévéműsort, aminek segítségével a csapat lassan egyre kedveltebb lett, ma már pedig az idősebb korosztály tagjai közt töretlen népszerűségnek örvendenek. Tagjai: Inagaki Gorou (稲垣吾郎, 1973.12.08. – ), Katori Shingo (香取慎吾, 1977.01.31. – ), Kimura Takuya (木村拓哉, 1972.11.13. – ), Kusanagi Tsuyoshi (草彅剛, 1974.07.09. – ), Nakai Masahiro (中居正広, 1972.08.18. – ). Volt tag: Mori Katsuyuki (森且行, 1974.02.19. – )

1994-ben jött a TOKIO (a Seishun meg a Love You Only nagyon jók), 1995-ben pedig a V6 (a Chou meg a Way Of Life eddig a kedvenc dalocskáim tőlük), mindkét csapatot nagyon sokan szeretik. De talán egyik sem ért el akkora sikert, mint az 1997-ben befutott KinKi Kids (Garasu no Shounen a legismertebb számuk, de legnagyobb kedvenceim a Jetcoaster Romance, a Yamenaide Pure meg a Jounetsu), akik bekerültek a 2007-es Rekordok Könyvébe azzal, hogy addigi tíz éves pályafutásuk minden egyes lemeze az Oricon Toplista első helyén tarolt. Két tagja szólóénekesként is működik (Doumoto Tsuyoshi = ENDLICHERI☆ENDLICHERI = 244 ENDLI-x).

A TOKIO tagjai: Joushima Shigeru (城島茂, 1970.11.17. – ), Kokubun Taichi (国分太一, 1974.09.02. – ), Matsuoka Masahiro (松岡昌宏, 1977.01.11. – ), Nagase Tomoya (長瀬智也, 1978.11.07. – ), Yamaguchi Tatsuya (山口達也, 1972.01.10. – ). Volt tag: Kojima Hiromu (小島啓, 1976.10.24. – )

A V6 tagjai: 20th Century: Inohara Yoshihiko (井ノ原快彦, 1976.05.17. – ), Nagano Hiroshi (長野博, 1972.10.09. – ), Sakamoto Masayuki (坂本昌行, 1971.07.24. – ). Coming Century: Miyake Ken (三宅健, 1979.07.02. – ), Morita Gou (1979.02.20. – ), Okada Junichi (岡田准一, 1980.11.18. – )

A KinKi Kids tagjai: Doumoto Kouichi (堂本光一, 1979.01.01. – ), Doumoto Tsuyoshi (堂本剛, 1979.04.10. – )

A 90-es évek utolsó Johnny’s bandája az 1999-ben létrehozott Arashi (嵐,, kedvenceim az A.Ra.Shi, Truth, Typhoon Generation, Hadashi no Mirai), hiphopos stílusukkal nagy rajongótábort tudhatnak magukénak. Tagjai: Aiba Masaki (相葉雅紀, 1982.12.24. – ), Matsumoto Jun (松本潤, 1983.08.30. – ), Ninomiya Kazunari (二宮和也, 1983.06.17. – ), Oono Satoshi (大野智, 1980.11.26. – ), Sakurai Shou (櫻井翔, 1982.01.25. – )

2002-ben megérkezett a Tackey & Tsubasa (タッキー&翼, a Kamen volt mindig is a legkedvencebbik számom a csapattól) nevű duó. Eleinte nagyon sikeresek voltak, de sajnos az idő múlásával egyenes arányban csökkennek az eladásaik is… A két tag Takizawa Hideaki (滝沢秀明, 1982.03.29. – ) és Imai Tsubasa (今井翼, 1981.10.17. – )

2003-ban befutott a NEWS (ニュース, Akaku Moyuru Taiyou meg a Summer Time a legnagyobb favoritok, és ők a kedvenc Johnny’s együttesem), 2004-ben pedig a többnyire osakai tagokból álló, vicces együttes, a Kanjani8 (関ジャニ∞, Naniwa Iroha Bushi, Zukkoke Otokomichi!!).

A NEWS tagjai: Katou Shigeaki (加藤成亮, 1987.07.11. – ), Koyama Keiichirou (小山慶一郎, 1984.05.01. – ), Masuda Takahisa (増田貴久, 1986.07.04. – ), Nishikido Ryou (錦戸亮, 1984.11.03. – ), Tegoshi Yuuya (手越祐也, 1987.11.11. – ), Yamashita Tomohisa (山下智久, 1985.04.09. – ). Volt tagok: Kusano Hironori (草野博紀, 1988.02.15. – ), Moriuchi Takahiro (森内貴寛, 1988.04.17. – , mostmár Morita Takahiro, 森田貴寛), Uchi Hiroki (内博貴, 1986.09.10. – )

A Kanjani8 tagjai: Maruyama Ryuuhei (丸山隆平, 1983.11.26. – ), Murakami Shingo (村上信五, 1982.01.26. – ), Nishikido Ryou (錦戸亮, 1984.11.03. – ), Ookura Tadayoshi (大倉忠義, 1985.05.16. – ), Shibutani Subaru (渋谷すばる, 1981.09.22. – ), Yasuda Shouta (安田章大, 1984.09.11. – ), Yokoyama Yuu (横山裕, 1981.05.09. – ). Volt tag: Uchi Hiroki (内博貴, 1986.09.10. – )

2006-ban debütált a KAT-TUN (Don’t U Ever Stop, Hell! No, Your Side a kedvenceim) nevű hattagú csapat, akik valószínűleg az egyik legnagyobb szintű rajongást váltották ki a fanokból az eddigi idol együttesek között. A csapat nagy hátránya azonban, hogy többnyire csak két tag (Kamenashi Kazuya, Akanishi Jin) szerepel nagyon sokat, a maradék négynek pedig nincs sok alkalma bizonyítani… Tagjai: Akanishi Jin (赤西仁, 1984.07.04. – ), Kamenashi Kazuya (亀梨和也, 1986.02.23. – ), Nakamaru Yuuichi (中丸雄一, 1983.09.04. – ), Taguchi Junnosuke (田口淳之介, 1985.11.29. – ), Tanaka Kouki (田中聖, 1985.11.05. – ), Ueda Tatsuya (上田竜也, 1983.10.04. – )

2007-ben valószínűleg ismét rekordot állított fel a Johnny’s, amikor létrehozta a Hey! Say! JUMP (Ultra Music Power, Mayonaka no Shadow Boy) elnevezésű, tíztagú formációt. Nem, nem a tagok számával, ennél nagyobb idol együttes is van – hanem azok életkorával. A legfiatalabb fiú, Morimoto Ryuutarou mindössze tizenkét éves volt, amikor az első kislemezt, az Ultra Music Power-t kiadták. Azaz a HSJ áll egy fiatalfiú részlegből (Hey! Say! 7: 13-15 év) és egy nagyobbfiú részlegből (Hey! Say! BEST: 17-18 év). Lehet, hogy a fiatalabbaknak még várniuk kellett volna…? Költői kérdés, viszont máris nagyon szeretik őket Japánban. Tagjai: Hey! Say! BEST: Arioka Daiki (有岡大貴, 1991.04.15. – ), Inoo Kei (伊野尾慧, 1990.06.22. – ), Takaki Yuuya (髙木雄也, 1990.03.26. – ), Yabu Kouta (薮宏太, 1990.01.31. – ), Yaotome Hikaru (八乙女光, 1990.12.02. – ). Hey! Say! 7: Chinen Yuuri (知念侑李, 1993.11.30. – ), Morimoto Ryuutarou (森本龍太郎, 1995.04.06. – ), Nakajima Yuuto (中島裕翔, 1993.08.10. – ), Okamoto Keito (岡本圭人, 1993.04.01. – ), Yamada Ryousuke (山田涼介, 1993.05.09. – )

Alakultak átmeneti, illetve alegyüttesek is, ezek:

J-Friends (1998; KinKi Kids, TOKIO, V6)

Shuuji to Akira (2005; Kamenashi Kazuya, Yamashita Tomohisa)

Toraji-Haiji (2005; Domoto Tsuyoshi, Kokubun Taichi)

Kitty GYM [2006; Golf (Pichaya Nitipaisalkul), Inoo Kei, Kitayama Hiromitsu, Mike (Pirath Nitipaisalkul) Totsuka Shouta, Yamashita Tomohisa, Yaotome Hikaru]

TegoMass (2006; Tegoshi Yuuya, Masuda Takahisa)

Trio The Shakin’ (2007; Higashiyama Noriyuki, Morita Go, Suga Kenta)

Hey! Say! 7 (2007; Arioka Daiki, Chinen Yuuri, Nakajima Yuuto, Takaki Yuuya, Yamada Ryosuke)

Matchy with Question? (2008; Fujiie Kazuyori, Igou Akun, Ishigaki Daisuke, Kondou Masahiko, Yodogawa Yoshihiro, Yonemura Daijirou)

Johnny’s Juniorok

A Juniorok azok, akik még nem debütáltak. Vannak kifejezetten háttértáncra “tervezett” csapatok, illetve olyanok is, akik debütálásukig háttértáncosként működnek és néha előadnak egy-egy dalt, tréning gyanánt. A Junior formációk:

A.B.C-Z (Acrobat Boys Club-Z): Goseki Kouichi (五関晃一), Hashimoto Ryousuke (橋本良亮), Kawai Fumito (河合郁人), Totsuka Shouta (戸塚祥太), Tsukada Ryouichi (塚田僚一).

B.A.D.BOYS (Kansai): B.A.D (Beautiful American Dreams): Itou Masashi (伊藤政氏), Kiriyama Akito (桐山照史), Maruyama Hiroshi (丸山紘史), Muro Ryuuta (室龍太), Nakama Junta (中間淳太). BOYS (Bokutachi Osaka Yankee Shonen): Hamada Takahiro (濱田崇裕), Muro Ryuuta (室龍太), Nakata Daichi (中田大智), Yamasaki Kunta (山碕薫太)

FiⅤe: Ishigaki Daisuke (石垣大祐), Makino Kouji (牧野紘二), Nakaegawa Rikiya (中江川力也), Uesato Ryouta (上里亮太)

Hey! Say! 7 West (Kansai): Fujii Ryuusei (藤井流星), Kamiyama Tomohiro (神山智洋), Kotaki Nozomu (小瀧望), Nakayama Yuuma (中山優馬), Shigeoka Daiki (重岡大毅), Shingaki Yuuto (新垣佑斗), Takemoto Shinpei (竹本慎平)

Jr.BOYS: Abe Ryouhei (阿部亮平), Fukasawa Tatsuya (深澤辰哉), Iwamoto Hikaru (岩本ひかる), Miyadate Ryouta (宮舘涼太), Onodera Ikki (小野寺一希), Sakuma Daisuke (佐久間大介), Watanabe Shouta (渡辺翔太)

Kis-My-Ft.2: Fujigaya Taisuke (藤ヶ谷太輔), Iida Kyouhei (飯田恭平), Kitayama Hiromitsu (北山宏光), Miyata Toshiya (宮田俊哉), Nikaidou Takashi (二階堂高嗣), Senga Kento (千賀健永), Tamamori Yuuta (玉森裕太), Yokoo Wataru (横尾渉)

Little Gangs (Kansai): Backes Kento (バッケス健人), Fugal Shawn Gokuu (フューガル・ショーン・悟空), Fujiwara Jouichirou (藤原丈一郎), Kusumoto Yukito (楠本幸登), Okazaki Takumi (岡崎拓弥), Tatsuta Takayuki (竜田昴征), Yamashita Hayato (山下颯)

M.A.D (Musical Academy Dancing): Eda Tsuyoshi (江田剛), Fukuda Yuuta (福田悠太), Fukushi Nobuki (福士申樹), Hayashi Shouta (林翔太), Ikeda Yuu (池田優), Katou Yukihiro (加藤幸宏), Kawamura Ryou (川村陵), Kosaka Masato (小坂真郷), Koshioka Yuuki (越岡裕貴), Maeda Hirotoshi T. J. (前田紘利T.J.), Matsumoto Kouta (松本幸大), Matsuzaki Yuusuke (松崎祐介), Noda Yuuya (野田優也), Takeuchi Koutarou (武内幸太朗), Tatsumi Yuudai (辰巳雄大), Yamamoto Ryouta (山本亮太)

MADE (Musical Academy Dancing Etc.): Akiyama Taiga (秋山大河), Imai Ryuusei (今井龍世), Inaba Hikaru (稲葉光), Takahashi Ryuu (高橋竜), Tomioka Kento (冨岡健翔), Yamashita Takumi (山下拓海)

Mijime (ミジメ) (Kansai): Kokogawa Kazuya (爰川和哉), Konishi Makoto (小西真), Mishima Kenta (三嶋健太), Mori Junichi (森順一), Nitta Naoto (仁田直人)

Muay Thai Mukai Brothers (ムエタイ向井ブラザーズ) (Kansai): Mukai Kouji (向井康二), Mukai Tatsurou (向井達郎)

Musical Academy: Machida Shingo (町田慎吾), Yara Tomoyuki (屋良朝幸), Yonehana Tsuyoshi (米花剛史)

OSSAN (Kansai): Adachi Tasuku (足立匡), Nagao Hiroki (長尾宥希), Oota Hiroaki (大田裕明), Satake Kouki (佐竹滉輝), Senzaki Ryouta (千崎涼太)

Question?: Fujiie Kazuyori (藤家和依), Igou Akun (伊郷アクン), Ishigaki Daisuke (石垣大祐), Yodogawa Yoshihiro (淀川由浩), Yonemura Daijirou (米村大滋郎)

Shitsu 3 Kyoudai (室3兄弟) (Kansai): Muro Masaya (室将也), Muro Ryuuta (室龍太), Muro Tatsuki (室龍規)

TOP3: Hashimoto Ryousuke (橋本良亮), Nozawa Yuuki (野澤祐樹), Sanada Yuuma (真田佑馬)

TOP Kids (Kansai): Fujii Ryuusei (藤井流星), Kamiyama Tomohiro (神山智洋), Nakayama Yuuma (中山優馬)

Egyéb juniorok:

Asaka Kodai (浅香航大), Fukasawa Tatsuya (深澤辰哉), Hasegawa Jun (長谷川純), Ikuta Touma (生田斗真), Kazama Shunsuke (風間俊介), Sano Mizuki (佐野瑞樹), Yamashita Reon (山下莉央), Yamashita Shoon (山下翔央)

No hát megjelent az új single. Nem lett egy nagy eresztés, ahhoz képest, hogy 4 változatban is kiadták. ^^” Véleményem a számokról:

DON’T U EVER STOP: Ez lett a legjobb. Olyan érzésem van mindig a hallgatása közben, mintha valami film főgonosz-elleni harcos részlete menne… x’D Rockosabb dal, gitárral és elváltoztatott hangú beszéddel.

w/o notice?? (Kamenashi Kazuya szóló): Hát kérlek szépen… o.O Ez lapos. Az a csajozós hangulat aranyos, de maga a szám uncsi. :S

Natsu no Basho (Taguchi Junnosuke szóló): Már mondták előttem is, hogy eléggé Arashi-s szám, és igazuk van. Ettől függetlenül sokkal jobb, mint Kame szólója. Érdekes.

LOVEJUICE (Akanishi Jin szóló): Mint a címéből is látszik, egy perverz szám. x”D Érdekes, de nekem nem tetszett annyira.

PARASITE (Tanaka Koki szóló): Gitártépős, vad dal. Nekem nagyon tetszett, Nakamaru szólója mellett a második helyen van.

Ai no Hana (Ueda Tatsuya szóló): Ez az én személyes kedvencem. Gyönyörű, lassú szám. Nem az Ueda-fangirl beszél belőlem, tényleg ez a legjobb.

SMACK (Nakamaru Yuichi szóló): Ez a második kedvencem. :3 Gyorsabb szám, érdekes. Valahogy úgy sejtem, hogy azért lett az egyik kedvencem, mert Nakamaru énekli… x’DDD

Most mondhatnátok, hogy én csak úgy elnyöszörgök minden számról egy pár szót, de komolyan semmit nem írok róluk. Ez azért van, mert nem tudok dalt elemezni. xDD Másrészt nem mindenki érzi ugyanazt egy dal meghallgatásakor, amit én. Belemagyarázni dolgokat meg nem akarok. Pl lol lenne, ha azt írnám a SMACK-ra, hogy “a dallamából enyhe fájdalom árad, ami érdekes egyveleget alkot a hip-hopos háttérzenével”. o.O Lehet, hogy nincs is benne semmi szomorúság, csak én érzem így. Szóval én írok róla egy kis figyelemfelkeltő szöveget, te majd meghallgatod, és közben a saját érzelmeidet fogod érezni, nem az enyéimet. Ennyi.

Tracklist:

DON’T U EVER STOP (Normal Edition)

01. DON’T U EVER STOP

02. DON’T U EVER STOP (Original Karaoke)

DON’T U EVER STOP (Kamenashi, Taguchi Solo Version)

01. DON’T U EVER STOP

02. w/o notice??

03. 夏の場所 (Natsu no Basho)

04. w/o notice?? (Original Karaoke)

05. 夏の場所 (オリジナル・カラオケ) (Natsu no Basho, Original Karaoke)

DON’T U EVER STOP (Akanishi, Tanaka Solo Version)

01. DON’T U EVER STOP

02. LOVEJUICE

03. PARASITE

04. LOVEJUICE (Original Karaoke)

05. PARASITE (Original Karaoke)

DON’T U EVER STOP (Ueda, Nakamaru Solo Version)

(ha japán fangirl lennék, azt mondanám, ezt a variációt nekem találták ki xD Ueda és Nakamaru a kedvenceim :3)

01. DON’T U EVER STOP

02. 愛の華 (Ai no Hana)

03. SMACK

04. 愛の華 (オリジナル・カラオケ) (Ai no Hana, Original Karaoke)

04. SMACK (Original Karaoke)